Ápoljuk a hagyományos konyhakultúrát, és köré szerveződő alkalmakat, a kemencés és a szabadtűzi bográcsos, nyársas, rácsos, tárcsás sütés-főzést. Mindezek hagyományos eszközeit, módszereit, alapanyagait és receptjeit, az ősi és modern ételalapanyag-tartósítási eljárásokat, továbbá a régi recepteket, leírásokat, szakácskönyveket, háztartási, malomipari, édesipari és hentesipari emlékeket, tankönyveket, élelmezési és diétás szakkönyveket, fűszerkönyveket, valamint a vendéglátás anekdotáit gyűjtjük, rendezvényeken bemutatókat és szabadtűzi főzést, sütést vállalunk. A gasztronómiához kapcsolódóan is régi és újabb szőlő, gyümölcs, zöldség, fűszernövény és haszonállat fajtákat kutatunk, ezekről, illetve a fellelhetőségükről digitális katalógust szervezünk. (Lásd a Fajtagyűjtemény fül alatt: http://barkaberek.freewb.hu/fajtagyujtemeny)

 

- " -

 

Nagy Bandó András szociológiai ihletésű gasztronómiai kabarébetétje:

Hazajön a fiú hajnalban a buliból, matat a konyhában, megemeli a fazék fedőjét és anyjához így szól: "Jaj anyám, már megint üres gombóc van, mit tegyek rá?" A válasz: "A födőt fiam, mert apád még nem evett..."

 

Maksa Zoltán gasztronómiai kabarétréfája:

Felirat egy kisvárosi kisvendéglőben: "A gombaételek árát kérjük előre fizetni..."

 

Az egykori NDK egyik vendéglős vicce:

Vendég: "Pincér! Én spárgalevest kértem, de maga ehelyett mit hozott nekem?"

Pincér: "Kérdezhetem, hogy milyen íze volt, kérem?"

Vendég: "Pocsék tintaíze!"

Pincér: "Akkor hagymaleves volt, kérem. A spárgalevesnek ma petróleumíze van..."